Második napunk Boston környékén az Arboretum lakóparkban… Végre volt időnk kicsit szusszanni. Ágival felfedeztük a lakópark játszóterét, és néhány fotót is csináltunk a helyről.

Már megérkzésünkkor feltünt, hogy a lakásban valami penetránsan büdös, bár ezt akkor betudtuk az új hely varázsának, más nemzetiség, ki tudja… Talán egy új orosz parfüm… vagy valami nagyon állat… amit nem is ismerek:D Másnap az egyik szekrényben kutakodva a porszívó mellett megtaláltuk a szag forrását egy gigantikus szemeteszsák formájában. Kiderült, hogy a csajok elkezdték gyűjteni a kis szemetüket, de a fent említett gyüjtőzsák egy idő után túl nehéznek bizonyult ahhoz, hogy levigyék 2 emeletet, és elvigyék a jó 200 méterre lévő konténerig, így végül a megtartása mellett döntötek, így kellemes illatot kölcsönözve a nappalinak. Amikor érdeklődtem, hogy ugyan miért nem kérik meg a nap mint nap megforduló fiúkat, annyit mondtak, hogy a srácok a főnökeik, örülnek ha boltba elviszik őket néha… Méghogy a szemetet levinni... Itt jegyezném meg, hogy errefele az autó hatalmas kincs. Délebbre a medencék egymást érik, nincs is rá szükség, ott örülhet az ember, ha bringát kap. A lányokat a fent említett fiúk hordják munkába, 4 emberre jutott 3 autó, de a supervisorok meg se állnak egész nap. A legközelebbi bolt elmondásuk szerint egy jó órás sétára van, így már érthető a panaszos hangvétel. A csajoknak így gyakorlatilag csak az otthonmaradás maradt lehetőségnek, ami kicsit se szórakoztató pár hét után, nem is csoda hogy többen leléptek már onnan, és ők se tervezték másképp. Bostonban egy étteremben ennél lényegesen többet kereshetnek, és élet is van. Mi persze ezeket a panaszokat a legnagyobb nyugalommal hallgattuk végig, mert tudtuk, hogy nekünk jut majd autó. Na jó.. azért kicsit kevésbé rózsaszínben kezdtük el látni a világot. Arról is meséltek, hogy őket a munkájuk megkezdése elött majd két hetet pakolták ide-oda, mi meglehetősen szerencsések vagyunk a magunk 2 órás várakozásával a busznál.

Nade a zsák még mindig ott illatozott, és mivel nálam ugyebár mindig minden kínosan rendben van tartva:p nem hagyhattam annyiban ezt az állapotot.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal, és 30 kiló szeméttel szegényebben tértünk nyugovóra ismét, egy szebb világ reményében;)